036634|Mikor azon átértek, a porban és füstben dübörgő pokolba jutottak. A holtak szanaszét hevertek lent a földön, fenn a lépcsőn, az állványokon.
034656|Nem jött senki. Akkor eléje sietett a bégnek. Uram - szólott török katonai szalutálással -, nem Veli bég hívat téged.
034468|Csónakot találtak! Csakugyan csónak indult el a partról. A csónak tele volt katonával.
034783|Aztán a kenderszövetű ruhát vette föl. Ez éppen jó lesz. Az uram akkor viselte ezt, mikor Budán járt.
032251|A Gergő gyerek apja valamikor kovács volt Pécsett, de már meghalt.
033576|Markomba kerültél, hitetlen kutya! S Gergely mellől eltolta a janicsárt. Ez az én rabom mondotta.
033876|Föltámasztja! kiáltott Zrínyi a kardjára csapva. És a jobbját fölemelte:
035522|Szállj le. Eredj kígyóként lappangva az első őrig. Ha kutya van vele, és ugat rád, térj vissza éppoly csendesen és lappangva, mint ahogy odamentél.
035754|Minek ez? No, majd megtudjátok, hogy minek. Alkonyatkor jelentették a toronyőrök, hogy Felnémet felől egy négylovas úri kocsi jön sebesen.
032904|Tudjátok, hogy ez a gonosz mit tett velem. A testem tetőtől talpig olyan, mint a főtt ráké.
032394|Az asszony a pappal a tornácon állott. A pap a vállát vonogatta. És ha nem örökség is - mondotta -, munkájából való szerzeménye a barátnak.
035242|Az ajtónálló jelentette, hogy az őrök megérkeztek. Ereszd őket be felelte Dobó komoran.
033735|Tartotta. A diák nézte az írást meg a rajzokat figyelmesen és komoran. A tűz meleget langallt az arcára, de ő alig érezte.
035842|Az ágyú helyettesíti a plakátot. Néha plakát is van, de azért az ágyút nem engedik el. A várban mindig ott hever a fűben egynéhány mozsárágyú.
034951|Még nagyobb lett a derültség, mikor Gergely odanyújtotta a kezét a cigánynak, és az belecsapott. No - azt mondja Gergely a zsebébe nyúlva -,
036554|Imre deák ott jár fegyveresen fel és alá a pince előtt. Hogy a sok asszony odarohan, beletaszítja a kulcsot a pinceajtóba. A tiszteknek, ugye? kérdezi
035001|Hát nem ment el a papokkal, tisztelendő atyám? Valakinek csak kell itt is maradnia duhogott az öreg. Cecey mit csinál? Jön!
033385|Én nem bánom, menjen az úrfi, ahova akar. Én az úrfinak nem parancsolok. Hanem Tulipán nem megyen vele. Annak parancsolok.
032669|A szürke. rebegte. A szürkét is haza kell vinnünk.
034362|Hátradőlt a trónusán, nehogy elájuljon. A teremben az elszörnyülködés halk moraja futott át. Gergely fázott. Mit mondott?
033032|A pap vállat vont. Itt bizony alig akad.
034101|Az ő népének sorsa nem idegen nép sorsa nekem. Az országba vissza kell térnie a békességnek.
035739|Nem igaz az, hogy jön a török. Minden esztendőben rémítik vele a világot, aztán meg is vénülünk, meg is halunk, de a törökkel annyi bajunk sincs, mint a cserebogárral.
036499|Tele volt a lelke Gergely bácsinak a csodálatával. Elmondta, hogyan, hány törökkel látta küzdelemben, s micsoda fortélyokkal vert le külön minden törököt.
033906|Melyik az a rab, aki ma a paradicsomba akarta röpíteni a padisah felséges személyét? kérdezte az egyik őrtől.
033691|Én nem vagyok német! Német a kutya! Engem nem szabad bántani. A török most nem ellensége a magyarnak. Hogy mertek engem bántani?
036032|A felvonóhídon, amely egyúttal kapu is, keskeny kis vasajtó van. Megnyitják a nőnek. Az azonban rémülten hátrált.
034354|Őfelsége mély meghatottsággal és hálával köszöni a kegyelmes szultán ajándékait, valamint a két főherceg ajándékát.
036375|Gergely lándzsát kapott, hogy leszúrja. Mikor a török már csak egyölnyire van Gergelytől, fölemeli az arcát.
034411|Végre sok nyomakodás és lökdösés után kibontakoztak a sokaságból, s egy kis utcába érkeztek, amely sötét volt. Fussunk! mondta Gergely.
034684|hát akkor mindig lesz időd ráfogni Török Bálintra, hogy megszökött, s hogy te utánamentél egymagad, és a hajón fogtad el.
035021|Ez, ahol most vagyunk, ez a feje. A négy lába meg a farka: a bástyák. A két oldala két gyalogkapu.
034677|A hajón, mihelyt elindul, háromszáz arany olvasódik a markodba, törökül szólva háromezer gurus, vagyis piaszter.
033319|Huszonöt évig török lenni, nem inni, ezt helyre kell inni. De ha maga részeg, akkor hogy főz minekünk ebédet? Főz a feleségem
035770|Tudom. De visszatért ide. Nem tért vissza. Levelet hagyott hátra, hogy ide jön. Nem jött.
035182|A vitézzel csaknem egy időben egy lovas parasztember is érkezett a várba. Szűr volt rajta és felgyűrt szélű fekete kalap.
034208|A rácsokon is itt-ott egy-egy vasholló ült, de némelyiknek már csak a lába volt meg. Gergely a lombokon át egynéhány rózsaszínű foltot látott.
032942|A pap a lándzsára támaszkodva állt előtte tízlépésnyire.
035394|Dobó mögött Tarjáni Kristóf állott, az apród. Dobónak ő szolgált.
035091|De micsoda templom az, amely hívek helyett földdel van megtömve, harangok helyett ágyúk ülnek a tetején, s orgona helyett ágyúk dörgése szól belőle:
036260|Elvégre neki is olyan katona a legjobb, amelyik megállja a sarat.
032819|Hát egy kortyot igyatok legalább. Bort hamar! kiáltott a cselédekre. Él ám a törököd! Bent van a kamarában.
035803|Azoknak a háta fekete zsákokkal van megrakva. Bőrzsákok magyarázza Dobó. Azokban tartják a puskaport.
033113|Az úr itthon van. Itthon? kérdezte csodálkozva a gyerek. Honnan tudja? Nem látod a zászlót?
035523|De ha nincs kutya vele, kerülj a háta mögé, és szúrd le. Azután nézd meg a tüzet. Ha nincs mellette más őr, vess rá fél marok puskaport.
035470|Hát Zrínyi? kezdte újra Dobó. Annak is írtam, hogy Egerbe jöjjön.
036665|Lent pokoli zeneharsogás s dobok duhogása, berregése, trombiták riogása. Egy hosszú nyakú jaszaul éles torokkal üvölti a fal alatt:
035780|Egy száguldó lovas jött vissza az asszony kíséretéből. Fekete hadnagy úr kérdezteti, hogy átvágja-e az asszonyságot a törökön?
036001|Hiszen valami harminc erősséget rombolt el ez a had, nagyságos uram, és sehol nem győzték meg, hát mit mondjak gyöngének?
036409|Az ágyúk hallgattak. Maga az égi nap is dideregve kelt a hidegben, s a város a völgyekkel együtt toronyig érő ködben ült.
032269|A török megnézi egynéhány fának a hátát, és felvizsgálódik a lombokra is. Azután magyar szóval kiált:
033100|Hogy tudott vele nézni, milyen kedvesen! Ó, drága lelkem, nem nézel reám többé sohasem!
035050|Egri gyerek. Jól beszél. Végignyargaltak a fal alatt északra. Két palota állt ott. A kisebbik díszesebb, üvegablakos.
036281|Az akasztófa még ott állt a piacon. A katona rámutatott: Ahun a: ott az akasztófa is még. Az ember megszeppent.
035436|Köszönöm, hogy eljöttetek folytatta Dobó. Köszönöm, hogy elhoztátok kardotokat és szíveteket a haza oltalmára.
034282|És ha szentírás volna is, az ő szentírásuk nem a miénk, a miénk nem az övék. Az ő szentírásuk az, hogy a keresztényt le kell tiporni.
033472|És aztán? Tulipán vállat vont. Keselyűk. Saskeselyűk?
034472|én majd az evezővel dolgozok, ti meg ahogy lehet. Itt ugyan alig harcolhatunk mondta Gergely.
033124|A tágas udvaron egy porfelhőben veszettül robogó páncélos embert pillantottak meg, azután egy másodikat, amint szembe nyargalt.
033894|Egy helyen aztán a tevék sokaságába jutottak. Ott kevés volt a sátor. A nép a gyöpön heverve aludt mindenfelé.
034358|És az volna a legnagyobb öröme, ha elhunyt királyi barátjának fiát, a kis király őfelségét láthatná és atyai csókjával illethetné.
034539|A bég ott állt közöttük, és ő is salátát evett nyersen, rántott csirke nélkül. Félrehívta az olaszokat a bástyafal mentén.
033432|A vadászok után a császári ménes következett. Táncoló, tüzes paripák: némelyiken rajta a nyereg is.
034962|A kocsiúton fellegző, meleg por terjengett. A port menekülők verték.
